Szervezetünk születésünktől kezdve – genetikailag kódolva – különböző ütemben és jelleggel fejlődik. Ez vonatkozik a mozgás szervrendszerére (csontok, izületek, izmok, szalagok), a légzési és keringési rendszerre, az emésztőrendszerre és az idegrendszerre egyaránt. A terhelések adagolásánál, a sportmozgások tanulásánál ezt a folyamatos változást, az életkori sajátosságokat mindig figyelembe kell venni.

A szervezet fejlődését biológiai életkor alapján több szakaszra bonthatjuk:

• csecsemőkor (születéstől 1 éves korig)
• kisgyerekkor (1-7 éves korig)
• kölyökkor vagy gyerekkor (7-12 éves korig)
• serdülőkor, pubertás kor (12-től 15-16 éves korig)
• ifjúkor (17-23 éves korig)
• felnőttkor (23-60 éves korig)
• öregkor (60 éves kor felett)

A gyermek biológiai fejlődését és mozgásszükségletét követve tudjuk fejleszteni képességeit különböző mozgásokkal:

• koordinációs képességek
• állóképesség
• gyorsaság
• erőfejlesztés

A képességek fejlesztésénél nemcsak a biológiai érettséget, életkort, a sportban töltött időt, hanem a nemek szerinti különbözőséget is figyelembe kell venni.

A sportnak személyiségfejlesztő szerepe is van, ezért nem szabad ráerőltetni a gyermekre olyat, amit nem szívesen csinál. A lehetőséges skálája széles, biztosan megtalálja minden lány és fiú azt, amiben sikereket érhet el.

Csecsemőkorban a legnagyobb mértékű a növekedés, fejlődés. Először helyzet-, majd helyváltoztató mozgások (forgás, kúszás-mászás, ülés, állás, járás) alakulnalk ki. Sok fehérjére, vitaminra és friss levegőre van szüksége az egészséges fejlődéshez. A mozgástanulásban a búvárreflex kihasználásával 4-5 hónaposkor alatt) lehetséges a csecsemőkori úszásoktatás elkezdése. Fontos a szabad terület biztosítása a mozgáshoz és az eszközhasználat megtanulása tárgyakkal való tevékenykedés során.

Kisgyermekkorban a növekedés, fejlődés üteme lelassul az előző, intenzívéhez képest. A testarányok megváltoznak (a fej már nem nő, de a végtagok igen), ez a megnyúlás korszaka.

A testmozgásban a természetes mozgások (ugrások, futások, dobások) tanulásának időszaka. Minél több játékra, mozgásforma kipróbálására, ügyességfejlesztésre van szükség. Ciklikus "sportok" gyakorlásának (úszás, kerékpár, korcsolya) időszaka, komoly szakirányú edzés, terhelés még nem szükséges. A korai életkorban elkezdhető sportágak elsősorban a torna, az úszás, a dzsúdó és a ritmikus sportgimnasztika.

Az 5 éves kort betöltött gyerekeknél kötelező az iskolaérettségi vizsgálat, melynek keretein belül felmérik a kicsi testi, szellemi fejlettségét, valamint a szociális és lelki érettségi szintjét.

A végtagok finommozgásának fejlettségi szintje (proximo systalis) - ami az írás egyik alapfeltétele - fejleszthető labdázással, gyurmázással, legózással és gyöngyfűzéssel.

A sikerélmény az egyik legfontosabb: érezze, hogy fejlődik és pozitívan élje meg a testmozgást, ne pedig a felmentettek padjáról akarja végignézni az összes tesiórát!

Gyerekkorban (7-12 éves korig) kezdenek megnyilvánulni a nemek közti testalkati, fiziológiai és motoros (mozgásos) különbségek. Nagy a fehérjeszükséglet, hatalmas a mozgásigény. A sportban az edzések, speciális fejlesztések megkezdésének időszaka. Mindenféle szempontból jól terhelhető a szevezet, az állóképesség és a koordinációs képességek fejlesztése az elsődleges, a nagy ellenállással végzet erőfejlesztése azonban csak később kezdődhet. A speciális sportági technikák elsajátításának időszaka. Javul a mozgástanulási készség és a ritmusérzék. A mozgásfejlődés és a mozgástanulás első csúcsidőszaka ez az életkor.

Minden olyan sportág, mozgásos cselekvés tanítható, amely nem igényel nagy erőkifejtést. A tornajellegű, pontos kivitelezést igénylő mozgások taníthatóak. Különböző táncok és az úszásoktatás megkezdése is ebben a korban javasolt.

Kölyökkorban a futó- és ugrómozgások fejlődése a legdinamikusabb, rövid és hosszú távú futások javasoltak, az iskolai órákon főleg a távolugrás és az átlépő magasugrás szerepel tanítási anyagként. A dobások fejlődése nagymértékben függ a gyakorlási lehetőségektől, elsősorban a kislabdahajítás és a kis súlyokkal történő lökések (medicin-labda) javasolhatóak. A labdajátékok elsajátítása, a labdás technikák megtanulásának képessége is folyamatosan fejlődik.

A gyermekkorban javasolt sportok az úszás, vízibalett, ritmikus sportgimnasztika, tánc, atlétika, talajtorna, szertorna, gimnasztika, balett, kosárlabda, foci, röplabda, kézilabda, kötélugrás, kerékpár, korcsolya, dzsúdó.

A koordinációs képességek fejlesztése kezdődhet el leghamarabb, 6-10 éves korban elsődleges az általános ügyesség fejlesztése, ez az időszak a mozgástanulás virágkora. 8-12 éves korban speciális mozgásformák (sportági technikák) tanulása,a hajlékonyság, lazaság kialakítása, a mozgáshatárok kiterjesztése a cél.

Az állóképesség fejlesztése szintén nagyon koránkezdődik: 7-14 éves kor között elsősorban az alap (aerob jellegű) állóképesség, később a speciális (anaerob) állóképeség fejlesztése javasolt.

A gyorsaság esetében a lányoknál 10-12 év, a fiúknál 10-16 éves kor között van a fejlesztés szenzitív időszaka.

Az erőfejlesztés során a maximális terhelés csak a serdülőkor után, 14-16 éves kortól ajánlott! Addig saját testsúllyal, kis ellenállással, kéziszerekkel javasolt az általános erőszint növelése. A korai speciális erőfejlesztés visszaveheti a sportoló testi fejlődését!

A serdülőkor a nagy hormonális változások időszaka.

 Az idegrendszer átalakulása következtében megtörténik az elsődleges nemi jelleg fejlődése és a másodlagos nemi jelleg kialakulása. Jellemző a serdülőkori diszharmónia, melyet a szív, a légzés, a keringés, a testalkat, a testsúly és az érzelmek egyensúlyának megbomlása kísér (hosszú végtagok, rövidebb törzs, felesleges mozgások, koordinálatlanság, ügyetlenség stb.). Hullámzó érzelmi hangulat, hullámzó teljesítmény és az ebből adódó konfliktusok jellemzik.

A sportban átmeneti teljesítmény-visszaesés valószínűsíthető, főleg azoknál, akik nem sportoltak a serdülőkor előtt rendszeresen. Ekkor már el lehet kezdeni az erő speciális, nagyobb külső ellenállásokkal történő fejlesztését is. A biológiai átalakulási folymat alatt a mellékvese működése fokozódik, ezért felgyorsul a szénhidrát- és fehérje-anyagcsere is.

A serdülőkorban különösen fontos a belső szervek, szív és vérkeringés fejlődése.

Ezért a futás, biciklizés, úszás, korcsolya, lovaglás, tenisz, atlétika különösen ajánlott ebben az életkorban (akár versenyszinten is!), csakúgy, mint a sportjátékok, labdajátékok, mozgékonyságot és mozgás koordinációt javító sportok. Ilyen szempontból is nagy előnyt jelent a küzdősporttal való megismerkedés, ezek ugyanis magas fokú sokoldalúságot tételeznek fel: judo, ázsiai harcművészetek, birkózás stb.

Mielőtt döntünk ezen sportok egyike mellett, fontos kikérni a háziorvos és/vagy ortopédus szakvéleményét, nehogy gerinc- és ízületi problémák merülhessenek fel!

12 éves kor felett már kifejlődtek a kéztőcsontok, így lehet súlyokkal edzeni. A konditermi edzést kis súlyokkal, magas ismétlésszámmal végezhetik. Ez az időszak nagyszerűen kihasználható a testépítő vagy erőemelő gyakorlatok pontos, szabályos betanulására és begyakorlására, a légzéstechnika elsajátítására, így a későbbiekben elkerülhető a helytelen tartás miatti sérülés.

A téli sportokról sem feledkezünk meg, ebben a korban már megerősödnek a csontok (főként 14 éves kor után), így a snowboard és a síelés is elsajátítható.

A komolyabb erőkifejtést igénylő vizi sportok is előtérbe kerülnek: kajak, kenu, evezés, sárkányhajó. Tudok nagyszerű edzőket és táborokat ajánlani.

Ifjúkorban kialakul a végleges testalkat, a testarányok, a magasság, befejeződik a fejlődés. A sportokban a terhelhetőség aranykora, minden sportági terhelés minden formája lehetséges.

A testépítő és az erőemelés edzés elkezdhető nagy súlyokkal, valamint a küzdősportok teljes választéka is ettől az érettségi kortól ajánlott.

Felnőttkorban a sportban eleinte jó a terhelhetőség, majd ez fokozatosan romlik, a sérülések lehetősége lassan nő, a regenerációs képesség pedig csökken. Természetesen az aktív sporthoz, mozgáshoz szokott embereknél ez a folyamat sokkal lassabb.

Öregkorban a sportban fontos az egészségi és testi álapotnak megfelelő terhelés, főleg preventív vagy gyógyító jelleggel. Ajánlott sportágak:

úszás, kocogás, gyaloglás, könnyebb sportjátékok (tenisz, asztalitenisz), esetleg korábban elkezdett sportágak (sí, kerékpár, vízi sportok stb.) gyakorlása.

A mozgás születésünktől kezdve végig kíséri életünk minden szakaszát, folyamatosan fejlődünk, változunk.
A sport nem csak testünkre és szervezetünkre, bioritmusunkra gyakorol hatást, hanem gondolkodásmódunkat, érzelemvilágunkat is formálja. Bizonyítottan pozitívan befolyásolja az agyi folyamatokat és az agy fizikális fejlődését, regenerálódását. Oldja a stresszt, segít a lelki problémák kezelésében, megoldásában.

Én éppen ezért mindenkit arra bíztatok, hogy bátran kezdjen el sportolni!
Kifogások persze lehetnek, de feleslegesek.
Lehet, hogy nehéz elkezdeni, bonyolult átalakítani a határidőnaplót, de be kell préselni heti pár óra kikapcsolódást!

Legyen fontos az egészségünk, mozogjunk, legyünk a levegőn, és táplálkozzunk helyesen!