Szociális interakció: Zenei csoportos tevékenységek, mint például az éneklés vagy a tánctevékenységek, segíthetik a gyerekeket a turn-taking (váltakozó turnusok), az együttműködés és a szociális kapcsolatok kezdeményezésének megértésében.

Motoros készségek: Ritmusos mozgásra, például tapsolásra vagy táncolásra való ösztönzés motoros koordinációt és finommotorikus készségeket fejleszt a gyerekeknél, ami létfontosságú a kora gyermekkorban.

Énekórán könnyebb megtanulni a szótagolást és a ritmusos, hanglejtéses felolvasást, kérdő és felkiáltó mondatok közti hanghordozás-különbséget. Megtanulja a gyermek a saját hangját használni és irányítani.

Stresszcsökkentő és megnyugtató hatás: A zene megnyugtathatja a frusztrált vagy zavart gyermekeket és csökkentheti a stresszt, ami lehetővé teszi számukra, hogy nyugodtabban és fókuszáltabban közelítsenek feladataikhoz vagy kihívásaikhoz. A pihenő és alvásidőhöz használt lassú (pl. jazz) zene segíti, hogy a kicsik könnyebben elaludjanak és hamarabb elérjék a mélyalvás fázist. 

Magzati korban az első hang, amit a kicsi hall, az Édesanyja hangja - ha az Édesanya már pocaklakóként kommunikált a kicsivel, vagy közösen zenét hallgattak, akkor csecsemő és kisgyermek korban is sokkal könnyebben fogja tudni mesével, mondókával, zenével, dúdolással és énekléssel nyugtatni gyermekét, hiszen számára ismerős, biztonságérzetet nyújtó hangot hall.

Érzelmi kifejezés: A zene lehetőséget nyújt a gyermekek számára, hogy kifejezzék és feldolgozzák érzelmeiket. Nap, mint nap találkoznak új érzésekkel, amelyeket nehezen tudnak verbálisan kommunikálni, de a zene segíthet abban, hogy ezeket az érzéseket felfedezzék, megértsék és kezeljék.

Egy gyermek életében nagy változás egy kistesó érkezése, egy költözés, bölcsödébe való beszoktatás, óvoda vagy iskola kezdés. Ezek is mind új, korábban számára ismeretlen érzéseket hoznak felszínre, amit 0-7 éves korban még csak sírással, rosszalkodással, "hisztivel" fejez ki. Ezeknél még nehezebben feldolgozható érzelmek a szülők hiánya válás vagy gyász esetén.

A pici babák és gyermekek számára még nem tiszta, hogy ha egy szülő elmegy dolgozni, akkor nem eltűnik a kis életéből, hanem idővel vissza fog térni biztonságban. Így a búcsú nem csupán integetés kezdetben, hanem hosszas, fájdalmas sírás. Idővel megtanulja, hogy Anya-Apa nem örökre megy el, miután átvettük a benti cipőt és megyünk játszani.

Válás és gyász esetén már sokkal nehezebb, hogy megértse és feldolgozza, hogy a távozás végleges. Elvált szülők helyzete sajnos sokszor viharos, nem mindig jön minden hétvégén a távozó szülő látogatni, nem mindig hoz ajándékot ünnepnapokkor és nem is mindig ölel meg vagy puszil meg, ha itt van. Ez is mind-mind mély sebeket okoz a gyermek lelkében, nem is beszélve az élete végéig tartó szüntelen, tudat alatti várakozásról. A zene ebben is tud segíteni.

Nyelvi és kommunikációs készségek: A dalok és rímek éneklése pozitívan befolyásolja a nyelvi fejlődést, hiszen a zenei ritmus és melódia segíti a szavak és nyelvtani struktúrák elsajátítását, valamint a hangok és szóalakok ügyes használatát.

Kognitív fejlődés: A zene hallgatása és előállítása serkentheti az agy különböző részeit, beleértve az emlékezet, a figyelem és az absztrakció funkcióit. Ezenkívül a zenei oktatás segítheti a mintafelismerést és a problémamegoldó képességek fejlesztését.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a zene és zenei terápia hatékonysága a gyermekek egyéni igényeihez és válaszreakcióihoz kell, hogy igazodjon. Amíg sok gyermek profitál a zenével töltött időből, azok között is lehetnek eltérések, mennyire reagálnak pozitívan a zenei ingerekre. A szülőknek, gondviselőknek és a zenei terapeutáknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy milyen zenei tevékenységek a legmegfelelőbbek a gyermek egyéni szükségletei és preferenciái szempontjából.

Különösképp az SNI gyermekek közt gyakran előfordul, hogy nem szeretik a magas hangokat, vagy a sűrűn váltakozó ritmusú zenéket. Ne erőltessünk olyan zenét a gyermeknek, ami frusztrációt vált ki belőle! Keressük a számára kedves hangzást!

A művészetterápiák közös lényege a szimbólumalkotás, a lelki traumák szimbolikus kifejezése (C.G.Jung, Dunkel N.N.). Szerencsés esetben a szimbolikusan kifejezett tartalom tudatosul, ami a traumához való hozzáférést jelenti. A képi, testi szimbólumok mellett jelentősek a zenei szimbólumaink (zeneszerzés).

Az önreflexión túl a művészetterápiák hozzá segítik a gyermekeket egyfajta kreatív öngyógyításhoz. A kreativitásához mint saját erőforrásához.

Dunkel Norbert - debreceni zeneterápiás műhely, DEOEC pszichiátria, Montréal 2004: 

A lelki munka során a néma jobb agyi féltekéből a tudatosabb, beszélő és a motoros aktivitást szervező bal agyféltekébe kerülnek érzelmek, nonverbális tudati motívumok (a corpus callosum a zene segítségével jobban összeköti és nagyobb fokban a két agyi féltekét. A zeneterápia lényege az indukált tudatállapot-változás, melyben a gyermek kilép az eddigi szűk érzelmi tudatállapotából. Testi hatásmódja: szimbolikus acting out, kiélés, a hatásmechanizmusa pedig: az ún. pszichoneuroimmun befolyásolás.

A harmonikus zene előnyösen befolyásolja:

• az immunrendszert (több alfa immuglobulin, szerotonin, dopamin hormon),

• jobb a szív munkája, lassabb-teltebb, javul a perctérfogat

• a légzés mélyül,

• az agyban az alfa állapothoz közeledik a EEG aktivitása.

A művészetterápiák újra "játszani" tanítják a már nem flexibiéis depresszióst, skizofrén (kiégett típus) vagy autisztikus fiatalokat. A zeneterápián az érzelmek kifejezése éppúgy zajlik, mint az ún. érzelmi önszabályozás (impulzuskontroll).

A zeneterápián a kommunikáció elsősorban nem verbális: közösen zenélünk.

Ezt jól szervezve kedély- és tudatállapot-változás érhető el, ilyenkor a gyermek megért vagy el mer mondani dolgokat. Zenei vagy rajzos szimbólumokon keresztül folyik a kommunikáció. Nagyon fontos "játszani" a zene testi hatásaival, a légzéssel, a közös éneklésen és táncon keresztül a szociális hatásokkal.

Megváltozik a pulzus, a légzés, de még a bőr elektromos vezetőképessége is. Az agyi aktivitás mintázata is, a zene képes dinamizálni depresszióst, időseket, magába zárkózott klienst is. Fogyatékkal élők fejleszthetők zenei gyakorlatok által, pl. mozgásjavítás, időérzék képzése, fájdalom és szorongás kedvező befolyásolása (zene hatására csökken a fájdalomérzésért felelős ún. nociceptív idegrostok aktivitása).

A zeneterápia felhasználási területei:

Fájdalom és szorongás enyhítésére: Kórházi osztályokon, Időskorúak szociális intézetei, Speciális iskolák és óvodák, Hospice

Önismeret és szociális képességek fejlesztésére: Addiktológián, Családsegítő központ, gyermekjóléti szakszolgálat, Nevelőotthonok, lakóotthonok, napközi otthonok, bentlakásos intézmények, Nevelési tanácsadók, Iskolák és óvodák, Fejlesztő központok, Korai fejlesztő központok, Üzleti szféra színterei

Pszichiátriai betegségek kezelésére: Pszichiátrián, Mentálhigiénés szakszolgálat, Börtön és börtönpszichiátria, Magánpraxisban